1. Skip to Menu
  2. Skip to Content
  3. Skip to Footer>
kezdokep

Tények az abortuszról

PDF Nyomtatás E-mail

 

I. Tények az abortuszról, avagy az abortusz kor- és kórképe

 

Terhességmegszakítás (latinulAbortus arteficialis) alatt a terhesség megszakítását értjük, rendszerint a terhes nő önálló döntése után. A terhes nő megmentése céljából az orvosok által megindított mesterséges vagy művi vetélés nem tartozik ide. Ha a terhességmegszakításnak nem állnak fenn a törvényes feltételei, akkor magzatelhajtásról beszélünk, amely bűncselekménynek számít.

 

1. Az abortusz törvényes okai Magyarországon 

 

2. Az abortusz engedélyezésének folyamata Magyarországon 

A magyarországi gyakorlat szerint a terhesség orvosi megállapítása után, ha a terhes nő súlyos válsághelyzet okát jelöli meg a terhesség megszakítására, akkor a terhesség orvosi papírjaival köteles védőnői tanácsadáson megjelenni. A védőnő felvilágosítást nyújt az állami segélyek lehetőségeiről, az örökbeadásról, a fogamzásgátlásról és a terhességmegszakításról. A beszélgetést pár nappal később még egyszer megismétlik. A tanácsadáson a nőnek határozott kijelentést kell tennie arról, hogy nem kívánja megtartani a magzatot.

A második beszélgetés alkalmával megkapja az állami engedélyt a magzatelhajtásra, enélkül az abortusz illegális. A tanácsadás anonim. Harmadik lépésként a nő felvételt nyer a választott kórházba, ahol végrehajtják a terhességmegszakítást.

A megszakítás költségeit a nő állja, és csekken fizeti be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számlájára. 2007-ben ez az összeg 25 584 Ft. volt. A műtét után a nő aznap este vagy másnap távozhat a kórházból.

Ha az anya és/vagy a magzat élete veszélyben van/lesz a terhesség megtartásával, ha a magzat elhalt a méhben, ha a terhesség méhen kívüli valamint ha a másállapot erőszakos bűntett következményeképp jött létre, a terhességmegszakítás költségeit az állam állja.

A magzatelhajtást a nő szabad akaratából a magyar állam a 12. terhességi hétig engedélyezi, afelett csak különleges orvosi indok mellett hajtható el a magzat. Ha azonban a terhes nő 18 év alatti, a terhesség megszakítása a 18. hétig engedélyezett.

A művi abortusznak a magyar jog szerint két formája van:

  1. „engedélyezett”
  2. „törvénytelen”

A kettő különbsége az, hogy amíg az „engedélyezett” abortuszt a törvény engedélyével hajtják végre, addig a „törvénytelen” abortuszt (magzatelhajtást) a törvények tiltása ellenére végzik, fokozott veszélynek kitéve ezzel a nő életét is.

Forrás: http://www.informed.hu/index.nfo?tPath=/betegsegek/betegsegek_reszletesen/ob_gyn/contraception/&article_id=32158

 

3. Közvetett és közvetlen beavatkozások

Közvetlen művi abortuszról van szó, ha a beavatkozás célja a magzat elhajtása, közvetett művi abortuszról, ha az anya meggyógyítása, de következményeként a magzat eltávozik azanyaméhből. Nem sorolhatóak ide azon eszközök, melyek a megtermékenyült petesejt beágyazódását akadályozzák meg (méhspirál, esemény utáni tabletta), mivel az eltávozó petesejt megtermékenyült ugyan, de még nem magzat.

 

4. Korlátozások

Napjainkban nyugat-európai jogállamokban korlátlan, kizárólag a nő akaratától függő abortusz nem létezik. Mindenütt jogilag korlátozott abortuszrendszer létezik. Különbség a korlátozások rendszerében van. Alapvetően két megoldási mód ismeretes:

1. Az indikációs korlátozások módszerét követő országokban csak valamilyen meghatározott ok megléte esetén lehet a terhességet megszakítani (például a nő életének veszélyeztetése, a terhességet bűncselekmény okozta). Ezen országok közé sorolható: BelgiumEgyesült Királyság,FinnországIzraelÍrországLuxemburgMagyarországMáltaNémetországPortugáliaSpanyolországSvájc és részben Olaszország.

 

2. Az időbeli korlátozások rendszerét követő országokban egy meghatározott időpontig – általában a fogamzástól számított 12 hétig – az anya szabadon dönthet a terhesség megszakításáról. Az időpont eltelte után általában csak meghatározott indikáció esetén szakítják meg a terhességet. Ezen országok közé sorolható: AusztriaDániaFranciaországGörögországHollandia,NorvégiaSvédországTörökország

Világviszonylatban megállapítható, hogy a nagy népességű országok (például USAKínaOroszországJapán) követik általában a időbeli korlátozást, míg az alacsony népességűek az indikációs korlátozást követik. Ázsiai országokban az iszlám, buddhista és hindu kultúrkörökben szigorúan ellenzik az abortuszt.

 

Történet

Az emberiség legrégebbi törvénykönyvei közül Hammurapi törvénykönyvének 209-214. §-ai szólnak a magzat védelméről. Például a 209. § szerint: „Ha egy awélum (szabad nemes) awélum lányát megütötte és magzatát elvetéltette vele, 10 siglum ezüstöt fizessen a magzatért.” A 210. § szerint: „Ha ez a nő meghalt, (a megütő) lányát öljék meg.” A rendelkezésekből egyértelmű a nő életének, valamint a magzat jogainak védelme, de kitűnik, hogy nem a szándékos művi terhességmegszakítást szankcionálják.

 

Bibliában az emberi élet egyértelműen létezik az anyaméhben. A bibliai népek körében az egyértelmű magzatvédelem mellett még ismeretlen volt a művi abortusz.

Hippokratész, az i. e. 460–ban született görög orvosról elnevezett orvosi eskü szövege a következőképpen hangzik: „Senkinek sem adok halálosmérget, akkor sem, ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához.” Voltak olyan görög filozófusok, például Platón és Arisztotelész, akik másképp gondolkodtak az emberi életről. Platón bizonyos esetekben megengedhetőnek tartotta még a megszületett csecsemő megölését is; ez a gondolkodás általános volt a spártai teljesjogú polgárok körében is. Arisztotelész a magzatot nem tartotta önálló személynek, amíg az az anya méhében fejlődött. A legkorábbi római törvénykódex, a Tizenkét táblás törvények (Kr. előtt 450 körül) megengedte az apának a nem kívánt leánygyermek, vagy a bármely nemű fogyatékosan született gyermek megölését.

Az ókorban az abortusz nem volt általános, a gyermekgyilkosságot viszont annál szélesebb körben gyakorolták. Mindez azért volt így, mert az abortusz életveszélyes beavatkozásnak számított a nő számára is. Kétféle módszert ismertek: 1. mérgeket kapott a nő; 2. a nő hasára próbáltak fizikai eszközökkel hatni. Mindkét módszer gyakran a nő számára is súlyos sérüléseket vagy halált okozott.

római jog abortusz megítélésében két korszakot különböztethetünk meg: 1. A "klasszikus" szabályok szerint az abortusz alapvetően erkölcsileg bűnös cselekedet. 2. A császárkortólkezdve az erkölcsök lazulásával egyes források (például Ovidius, ifj. Plinius) leírnak ekkor ténylegesen előfordult abortuszokat, azonban mindig elítélően fogalmaztak.

 

Társadalmi megközelítés

 
  • pro life (életért) mozgalom – körül azok csoportosulnak, akik számára a foganás pillanatától kezdve szent és tiszteletre méltó az emberi élet, amit óvni és védeni kell. Az orvosi és társadalmi beavatkozásoknak is az életért kell történniük, még olyan nehéz esetekben is, mint amikor az anya és a magzat élete egyszerre forog kockán; és akkor is, ha például csak az anya élete menthető meg. Vagyis az erőfeszítés közvetlenül csakis az életért történhet, és direkt sohasem irányulhat senki (még a magzat) élete ellen sem.

 

  • pro choice (választásért) mozgalom – azok alkotják, akik az utód elvállalásában teljes szabadságot követelnek a nőknek. Egyik érvük a nők önrendelkezési joga, amely alapján szabadon dönthet a terhesség megszakításáról vagy megtartásáról – különösen annak első harmadában. További érv, hogy az abortusz korlátozása eredményeként születő nem kívánt gyermekek élete sokszor igen fájdalmas élet. A pro-choice mozgalom szerint a nőknek joguk van a biztonságos és legális abortuszhoz, és nem szabad őket illegális és életveszélyes abortuszra kényszeríteni.

 

A magyar Büntetőtörvénykönyv a méhmagzat elpusztítását eszközlő cselekményt illetőleg különbséget tesz a méhmagzat megölése és szorosabb értelemben vett elhajtása között. Amaz a méhmagzatnak az anyaméhben megölését tételezi fel, emez idő előtti szülésnek előidézését, amely a magzat halálát okozza. A büntetésre nézve a két eset között nincs különbség.

Másik fontos tisztázandó kérdés, hogy mikortól számít a magzat embernek? Az orvosi nyelv a megtermékenyített petesejtet zigótának nevezi, amely egyetlen sejt, és a megtermékenyítést követően osztódni kezd, s ezáltal kialakul az embrió, amely elnevezés jelenti a meg nem született gyermeket a megtermékenyüléstől a szívműködés megindulásáig. Ezután, a születésig magzatról beszélhetünk. A szívműködés az embernél a fogamzást követő hatodik héten indul meg, tehát az embrionális kor hat hét, a születésig tartó magzati kor harmincnégy hétig tart.

 

Demográfiai lejtő és az abortusz kapcsolata

Az elmúlt 10 évben közel 400 ezerrel fogyatkozott meg Magyarország lakossága, ma az évi fogyás 50 ezer körül van (Kb. Hódmezővásárhely lakossága). A születési arány a megmaradáshoz szükséges 12 ezreléket sem éri el, míg a halálozás 14 ezrelékes. 1956 előtt, az ún. Ratkó-korszakban (ez a hazai demográfiai csúcs – lényegesen alatta maradt Romániának vagy az egykori Jugoszlávianak enyhén pozitív volt a mérleg, utána végig negatív. 1957-ben (a liberalizálás nyomán) 123 ezer abortusz történt, míg 1969-ben 207 ezer (100 élve születésre 134 abortusz jutott). Az 1974-es szigorítás nyomán a 80-as években évi 80 ezer, míg 1990-91-ben évi 90 ezer. Ugyanez más oldalról: 1000 szülőképes nőre 1960-64 közt 78,3; 65-69 közt 85,1; 70-74 közt 72,0; 75-79 közt 39,1; 80-84 közt pedig 36,2 terhesség-megszakítás jutott. Ezek a mutatók messze a legrosszabbak egész Európában. A II. világháború idején – amikor a magyarországi férfilakosság zöme a családjától távoli kényszerült tartózkodni – a rettenetes körülmények, anyagi és egyéb nehézségek ellenére is sokkal kedvezőbb volt a születések száma, mint a második világégés után, 1910 körül születések 36,7 ezrelékes, halálozások 24,4 ezrelékesek voltak, azaz a természetes szaporulat 12,3 ezrelékes. Míg az 1945 és 1991 közti abortuszok miatti emberveszteség máig érezhető súlyos seb a társadalmon.


Statisztika

Év A terhességmegszakítások
száma országosan
Év

A terhességmegszakítások
száma országosan

[6] [7] [8]

1957 123 383 1982 78 682
1958 145 578 1983 78 599
1959 152 404 1984 82 191
1960 162 160 1985 81 970
1961 169 992 1986 83 586
1962 163 656 1987 84 547
1963 173 835 1988 87 106
1964 184 367 1989 90 508
1965 180 269 1990 90 394
1966 186 773 1991 89 931
1967 187 527 1992 87 065
1968 201 096 1993 75 258
1969 206 817 1994 74 491
1970 192 283 1995 76 957
1971 187 425 1996 76 600
1972 179 035 1997 74 564
1973 169 650 1998 68 971
1974 102 022 1999 na.
1975 96 212 2000 59 249
1976 94 720 2001 56 404
1977 89 096 2002 56 075
1978 83 545 2003 53 789
1979 80 767 2004 52 539
1980 80 882 2005 na.
1981 78 421 2006 na.

Magyarországon az 1960-as 1970-es években hajtották végre a legtöbb abortuszt. A meglévő adatok csak a legális művi terhességmegszakításokra vonatkoznak, nem számolva bele a törvénytelen beavatkozásokat és a spirál, valamint gyógyszeres abortív hatást előidéző szereket. Az abortuszok száma 1956-ban nőtt meg, ekkor (1956. június 4-én) engedélyezték államilag, miután a Ratkó-törvényt feloldották. 1957-1966 között 1 642 417 abortuszt végeztek, az évenkénti átlagos szám 140-180 ezer közötti volt. Az abortuszok száma ezen a magas szinten állandósult 1973-ig, majd a fogamzásgátlók hatására csökkent és 1977-től a teherbeesés elleni védekezésnek a hormonális fogamzásgátlók szedésével történő gyakorlata terjedt el.1967-1976 közötti tíz évben az abortusz 1 616 787 volt. Ebben az időszakban voltak évek, amikor az abortuszok száma kétszázezer fölé emelkedett, majd 1974-től a terhességmegszakítások száma folyamatosan csökkent.

Összegzés Magyarországon

1956 és 1990 között 5 millió abortusz, terhességmegszakítás történt. Az azóta eltelt közel 17 évben újabb megközelítőleg 800ezer, ami persze csak a „legálist" jelenti. Óvatos becslések szerint is, 1956 óta a mai napig, az „illegális" úton elvégzettekkel együtt immár 6 millió terhességmegszakításról van szó. Az abortuszok száma csökkenést mutat ugyan, de ugyancsak csökkenő népesség mellett. Az abortuszon egyszer, vagy többször átesettek gyakrabban vetélnek el, hoznak halott magzatokat világra.

 

 

 

 

 

 

 

 

Ország Abortuszok száma (év) A népesség százalékában
Ausztrália 84 460 (2003, becsült adat) 0,43% [1]
Kanada 105 154 (2002) 0,33% [2]
Dánia 15 567 (2003) 0,29% [3]
Franciaország 203 300 (2003) 0,34% [4]
Németország 129 650 (2004) 0,16% [5]
Japán 301 673 (2004) 0,24% [6]
Új-Zéland 18 211 (2004) 0,45% [7]
Norvégia 14 071 (2004) 0,31% [8]
Dél-Afrika 53 967 (2001) 0,12% [9]
Svédország 34 454 (2004) 0,38% [10]
Anglia 197 863 (2004) 0,33% [11]
USA 1 293 000 (2002, becsült adat) 0,44% [12]
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ellenérvek az abortusszal szemben


- az ember fogantatásának pillanatától emberi lény, akinek ennél fogva természetes emberi joga van a méhen belüli fejlődéshez és a megszületéshez.

 

 

- egy ártatlant sem bíróságnak, sem bármely más közösségnek vagy egyénnek nincs joga halálra ítélni.

 

 

 


- nem a test mérete dönti el, hogy ember-e valaki. Hiába kicsi magzatom, ugyanolyan ember, mint én és hozzám hasonlóan élni akar.

 

 

 


- egyik embernek sincs több joga az élethez, mint a másiknak.

 

 

 


- a születés csak egy esemény az ember életében. Előtte is u gyanolyan ember: érez, hall, lát, sírni tud, mosolyog, iszik... élvezi az életet.

 

 

 


- ki vagyok én, hogy mások élete felett döntsek?

 

 

 


- én is voltam magzat és az én édesanyám is az élet mellett döntött, szeretettel elfogadott.

 

 

 


- a magzati élet kioltásának számos komoly testi szövődménye lehet, nem ritkán végleges meddőséget okoz.

 

 

 


- a magzati élet kioltásának lelki következményei vannak, melyek igen súlyosak lehetnek.

 

 

 


- nem vagyok olyan önző, hogy csak az én életemet nézem és saját érdekeimet korlátlanul érvényesítsem akár más élete árán is.

 

 

 


- az abortusz lehet törvényileg megengedett, de attól még egy emberi élet kioltása.

 

 

 


- mások élete árán úgysem lehetek boldog.

 

 

 


- magamnak sem szeretném, ha más döntené el helyettem, hogy élhetek-e vagy sem.

 

 

 


- különben sosem tudnék úgy babasírást hallani és hallgatni, hogy nem sírna az én szívemben is meghalt gyermekem.

 

 

 


- különben mindig eszembe jutna és gyötörne, hány éves lenne gyermekem, ha még élne.

 

 

 


- különben sohasem tudnék többet gyermekre nézni anélkül, hogy eszembe ne jutna, hogyan is nézne ki most Ő, ha élne.

 

 

 


- a bizonytalanság, amelyben vagyok, élő pokollá változna, ha a halál mellett döntenék.

 

 


- a magamról alkotott képem romba dőlne egy abortusz után, amit életem végéig sem tudnék kiheverni.

 

Hozzászólást csak regisztrált felhasználók küldhetnek.

Kontraszt molinók

Vezérmolinó

Ne foly(t)asd!

Felnézhetek rád?

Támogatóink

Debrecen

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

Nyíregyháza


Kisvárda

Thumbnail image

Támogatóink

  • Várda Linzer Kft.
  • Nyírzem - COOP Zrt.
  • Generali - Providencia Zrt.

  • Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza

  • SulyóKer
  • Opel Kisvárda
  • Bacsó István
  • Vári Vill Kft.
  • Kisvárdai Református Egyházközség


  • Samsung Magyarország
  • Agromarkt Mezőgazdasági Szaküzlet

  • LG Magyarország

  • Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium, Templom és iskola programja

  • Szabolcs - Szatmár - Bereg - Megyei Önkormányzat

  • Nyíregyházi Főiskola

  • Tiszántúli Református Egyházkerület
  • Pirehab Kht.

    pirehab

  • Rotary Club Kisvárda

    rotary
  • Naracom Informatikai Kft.

    naracom
  • Kisvárda Város Önkormányzata

  • Dr. Seszták Miklós - ügyvéd, a Kontrasztkiállítás jogi képviselője

  • Transit Railway Zrt.

Szavazás

Ön meg fogja nézni a kiállítást?

 

 

 

 


  Eredmények

Látogatóink száma


Ma:
474
Összesen:324716

sexo lagarto

Erotik film